Megnyílt a lehetőség szálláshelyek felújítására, energetikai korszerűsítésére
- Részletek
Akár 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásra is pályázhatnak most a szálláshelyek az ország teljes területéről, akik eddig kiszorultak az egyéb pályázati lehetőségekből!
A pályázat keretein belül a már meglévő szálláshelyek energiahatékonyságát fejlesztő beruházásokra lehet pályázni, így például hőszigetelésre, beleértve a teljes homlokzati felújítást, nyílászárók cseréjére, energiatakarékos épületgépészeti megoldások bevezetésére, megújuló energiák használatának bevezetésére.
A vissza nem térítendő támogatás 45%, ehhez egy kedvezményes, 2%-os kamatozású kölcsön társul a költségek 45%-ig, ezeken kívül a projekt 10 %-át szükséges csak önerőként biztosítani. Kitűnő lehetőség az üzemeltetési költségek jelentős csökkentésére és a jövedelmezőség, versenyképesség javítására! Bővebb információ és előminősítés alább!
A felhívásra azok a szálláshelyek jelentkezhetnek, amelyek megfelelnek az alábbiaknak:
- rendelkeznek legalább 1 teljes, lezárt üzleti évvel
- a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes, lezárt üzleti évben az átlagos statisztikai létszáma legalább 1 fő volt
- a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes, lezárt üzleti évben árbevétele legalább 6,6 millió forint volt
Gazdálkodási formakód szerint a pályázók:
- 113 Korlátolt felelősségű társaság
- 114 Részvénytársaság
- 116 Közkereseti társaság
- 117 Betéti társaság
- 226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
- 228 Egyéni cég
- 231 Egyéni vállalkozók
A projekt keretein belül épületenergetikai fejlesztések valósíthatóak meg, megújuló energiaforrást hasznosító berendezést kötelezően telepíteni kell és a teljes projekt költségének legalább 10%-át bizonyítottan erre kell fordítani.
A megújuló energiaforráshoz kapcsolódó fejlesztésen belül az alábbiak lehetségesek:
- napkollektoros rendszer kiépítése
- napelemes rendszer kiépítése
- brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése
- hőszivattyús rendszerek kiépítése
Emellett egyéb fejlesztések is megvalósíthatók, ezek az alábbiak:
- fűtött és fűtetlen teret elválasztó épülethatároló szerkezetek hőszigetelése: a külső fal, lapostető, padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince feletti szerkezetek hőszigetelésenyílászárók cseréje vagy korszerűsítése
- nyári hővédelem javítása, árnyékoló- és árnyékvető szerkezetek beépítése
- fűtési- és használati melegvíz- rendszerek korszerűsítése: pl. kazáncsere
- központi szellőző- és hűtési rendszerek korszerűsítése és kialakítása
- meglévő hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségeinek csökkentése
- meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása
A vissza nem térítendő támogatás minimum 3, maximum 50 millió forint és a teljes projekt maximum 45%-a lehet. Az igényelhető 2 %-os kamatozású kölcsön összege minimum 3, maximum 50 millió forint, a vissza nem térítendő támogatás összegét meg kell haladnia. A projekthez 10 %-os önerő szükséges.
A támogatási kérelmek benyújtására már lehetőség van most is!
A pályázati felhívás az alábbi linken érhető el:
https://www.palyazat.gov.hu/ginop-411-844-16-megjul-energia-hasznlatval-megvalsul-pletenergetikai-fejlesztsek-tmogatsa-kombinlt-hiteltermkkel-1
Módosul A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
- Részletek
Az EMVA Irányító Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Pályázókat, hogy módosul a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás" című (VP2-6.1.1-16 kódszámú) felhívás támogatási kérelem benyújtási időszakának első napja.
A támogatási kérelmek benyújtása 2017. március 16. napjától lehetséges.
A felhívás tartalmával kapcsolatban további módosítások is várhatóak, annak érdekében, hogy csak a valós gazdálkodói tevékenységet folytató fiatal gazdák nyújthassák be támogatási kérelmüket.
A helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztését támogatja a Miniszterelnökség
- Részletek
Mintegy 12,6 milliárd forint keretösszeggel jelent meg 2017. február 16-án pályázati felhívás a helyi piacok infrastrukturális fejlesztésére, valamint a közétkeztetés javítására. A kiírásra önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek nyújthatják be támogatási kérelmüket.
Az érintettek maximum 50 millió forint támogatást nyerhetnek fedett és fedetlen elárusítóhelyek, üzlethelyiségek, valamint piaci szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek felújítására, kialakítására. Emellett a pályázat lehetőséget biztosít maximum 20 millió forint összértékig étkeztetéshez szükséges tálaló-, melegítő-, főzőkonyha, raktár, hűtőkamra fejlesztésére, kialakítására, illetve étkező helyiség férőhelyének bővítésére, konyhai gépek, berendezések és eszközök beszerzése.
A támogatás intenzitása 75, 85, 90 és 95 százalék között változhat.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. április 28. és 2019. április 30. között nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. május 29-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
- Részletek
37,7 milliárd forintos keretösszeggel 2017. március 1-én indul el a rég várt "fiatal gazda" pályázat. Várhatóan 3.000 kérelem kerül majd támogatásra.
A támogatás 100%-os átalánytámogatás (nem beruházáshoz kötött), mértéke: 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg (jelenleg kb. 12,3 M Ft) A támogatásra jogosultak köre jelentősen korlátozott a korábbi pályázatokhoz képest. Bővebb információk, a felhívás és előminősítési regisztráció alább!
A felhívás rendkívül leszűkíti a jogosultak körét, hiszen nem nyújt támogatást az új belépőknek a vállalkozásuk létrehozásához, már a mezőgazdasági pályán kell az adott pályázónak tevékenykednie.
Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása
- Részletek
Az áprilistól beadható új pályázaton vidéki mikrovállalkozások nem mezőgazdasági tevékenységeinek beindítására és fejlesztésére igényelhető vissza nem térítendő támogatás, legfeljebb 160 000 euró (mintegy 50 millió forint) összegig.
A támogatási intenzitás a projekt megvalósulási helyétől függően elérheti a 70 százalékot. A pályázat keretében falusi turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése, nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztés, továbbá műhely, bemutató tér és interaktív bemutatókhoz szükséges fejlesztések valósíthatók meg.
A KAP 2020 UTÁNI REFORMJA - A vidékfejlesztés jövője
- Részletek
(Az Európai Parlament már dolgozik a 2020 utáni vidékfejlesztési rendszeren. Októberben tettek közzé erről egy 300 oldalas angol nyelvű tanulmányt, melynek magyar nyelvű összefoglalója itt olvasható.)
Valamennyi vita és rendelkezésre álló tény arra mutat, hogy a vidékfejlesztési programok folytatásához és jövőbeni kiigazításához komoly érdek fűződik. Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó megállapodás gyökeres szerkezetátalakítása valószínűleg nem reális célkitűzés. A reform előtti vitát ehelyett a jelenlegi 2. pillér struktúráján belüli beavatkozás logikájára kell összpontosítani. Egyre nagyobb aggodalom övezi például a célzott megközelítés és a végrehajtási hatékonyság hiányát. A vidékfejlesztési politika jövőbeli reformja szempontjából különösen a következő főbb kérdések tekintendők kulcsfontosságúnak.
A vidékfejlesztési politika programozásában a vidéki térségek sokféleségének, valamint a különböző szükségleteknek és lehetőségeknek markánsabban tükröződniük kell. A „helyi alapú” megközelítés fokozhatja az aktuálisan adott körülmények jelentőségét a vidékfejlesztési programok prioritásainak kiválasztása tekintetében.
Ezen kívül a régióspecifikus kihívások kezelése érdekében fokozott hangsúlyt kell helyezni a területi megközelítésre (e kihívások többek között a földterületek termelésből való kivonása, a marginalizálódás tendenciája és a szegénység különösen magas kockázatával küzdő régiók tekintetében jelentkeznek). Ilyen helyzetek mindenekelőtt az „új” tagállamokra, a földközi-tengeri országokban fekvő régiókra, a legkülső régiókra, valamint más uniós országok hátrányos helyzetű régióira jellemzők.
A vidékfejlesztési programoknak a területi szempontokon kívül az eddigieknél azt is sokkal világosabban ki kell domborítaniuk, hogy e programok a vidéki régiókban minden ember számára előnyösek, és hatásuk egész közösségekre kiterjed. Ez a kedvezményezettekre összpontosító (folyamatban lévő) váltás arra hivatott, hogy biztosítsa a helyi gazdaságokra és közösségekre gyakorolt hatásokat, valamint jelentős (pozitív) hatást gyakoroljon az emberek jólétére is a vidéki régiókban.
Annak érdekében, hogy fokozódjon a program igénybe vétele, kiváltképpen a részvétel tekintetében eddig hiányosságokat mutató régiókban, különös figyelmet kell fordítani a kapacitásépítésre, az ismeretek fejlesztésére és a részvételen alapuló helyi fejlesztési fellépésekre. E „puha” támogatási intézkedéseknek egyes régiókban nagyobb prioritást kell adni annak érdekében, hogy egyes konkrét régiókban fel lehessen számolni a bérek lefelé tartó spirálját és az elvándorlás problémáját.
A vidékfejlesztési programok már számos „szociális” intézkedést tartalmaznak; ezek hatékonyabbá tétele érdekében hangsúlyosabb prioritást kell kapniuk, jobban kell elosztani a finanszírozási forrásokat, és további kiigazításokat is tenni kell azzal a céllal, hogy valóban (mérhető és érdemi) hatásokat tegyenek a vidéki régiók különféle típusaira.
A LEADER és a CLLD megközelítés, valamint az együttműködési intézkedés rendkívüli potenciális lehetőségeket magában rejtő eszközök a részvétel, a helyi fejlesztési stratégia folyamatai és az azonosságtudat megteremtése szempontjából. E tekintetben folyamatos konzultációra van szükség, a végrehajtásból pedig le kell vonni a megfelelő tanulságokat, ami minden bizonnyal táplálni fogja a jövőbeli reformfolyamatot.
A legfontosabb tanulság az, hogy a vidéki térségeket többé nem lehet úgy értelmezni, mint pusztán fejlesztési problémák színterét, alárendelve a városi térségeknek, hanem komoly, folyamatosan kiaknázandó lehetőségek táraként is fel kell fogni, hiszen csakis ezáltal érhetők el a programok kiváltani kívánt hatásai (lásd még a Cork 2.0 konferencián folytatott vitákat is). Az egyes területek egyedi sajátosságait figyelembe vevő megközelítés potenciális lehetőségeinek kihasználása szempontjából a fenntartható fejlődést lehetővé tevő és a szociális innováció szempontjaira összpontosító, megfontolt és körültekintően kiigazított földgazdálkodás rendszer alapvető fontossággal bír.