Szabolcsveresmart a Rétközben, Nyíregyházától mintegy 60 km távolságra, a Tisza partján található falu. A 4-es főútról Dögénél leágazó alsórendű úton érhető el. A legközelebbi vasútállomás a Budapest-Záhony vasútvonalon Kisvárdán található. A Tiszán való átkelést Révleányvár felé komp biztosítja.

Történelem

Szabolcsveresmart többutcás, szalagtelkes település a Rétközben; a Tisza hordalékkúpjára települt. Déli részét Kis-végnek, észak felé eső részét Tisza- végnek nevezik. Hozzá tartozik az ÉK-re fekvő Rozsálypuszta, amely korábban önálló falu volt. A településnév a természeti földrajzi nevek csoportjába tartozik: a Veresmart eredetileg a táj egy darabját jelentette, az ismeretlen eredetű mart szó vízpart, emelkedő domboldal értelemmel került a névbe; ezt bizonyára a fövény színéről nevezték veres (vörös)-nek.
1329-ben Bacskai Miklós és Várdai Pelbárt perelt egymással a Gyalmastó nevű halászóhely tulajdonjogáért. 1334-ben a Várdai család birtoka volt. 1556-ban mintegy 60-65 lakosa lehetett. 1611-ben Nyáry Pál felesége után a Várdai örökségből királyi adománylevéllel szerezte meg. Másik birtokosa ebben az időben Melith Pál volt. A XVII. Században hg. Esterházy Miklós és gr. Bercsényi Miklós lettek a földesurai. A XVIII. Században a kisvárdai közbirtokos családok és a pálos rend osztoztak rajta. A jobbágyfelszabadítás idején 650 lakosa volt, a földesurak nagyrészt kicserélődtek. Az Eszterházy, a Horváth és a Szögyéni családok továbbra is tulajdonosok voltak itt. A falu határába olvadt be Petlend, de ez a határnév később eltünt. Ugyancsak a mai Veresmart határába olvadt be Rozsály; a Várdaiak birtoka volt és mindvégig az uradalom része maradt. 1381-ben kápolna állt itt temetővel és egy remetelakkal.
1387-ben a Várdaiak a Tiszán révjogot kaptak, e jog később az örökösökre is kiterjedt. 1556-ban 60-65 lakosa lehetett. Rozsályt is Nyáry Pál kapta meg királyi adományként a Várdai örökségből. 1694-re elnéptelenedett, ekkor már puszta és Bercsényi László tulajdona volt. A XVIII. Században a kisvárdai birtokosok közül Jósa István, Krucsay Márton és Csepei Zoltán István osztoztak rajta. Az 1745-ös határjárás során a tanúk még emlékeztek a középkori falu határára. Szintén emlékeztek az ugyancsak középkori, de később elpusztult Öszödre is. A XX. század elején 188 házban 1260 lakos élt, akik között református vallásúak voltak túlsúlyban.

Építészeti-kulturális emlékek

Egy 1500-ban lefolytatott birtokperből tudjuk, hogy a községnek csak fakápolnája volt. A jelenlegi református templom 1845 körül épült téglából, a gyülekezet anyakönyvét 1773-tól vezetik. A templom jellege: sokszög záródással végződő teremtemplom, homlokzati toronnyal, késő barokk stílusban. Az egyszerű, de jó arányú épületnek 3 szintű torony ad hangsúlyt. A torony homorú sarkai között, sekély négyszögű tükrökben alul szögletes, felül félköríves, zsalus ablakok helyezkednek el. A zárt sisak törtvonalú és órapárkányos. A padok késő barokk formákat őrző, klasszicistadíszítésű asztalosmunkák.
Népi építészetében a rétközi építkezés jellegzetességei ismerhetők fel (karóvázas sárfal, vesszőfonatos- sártapasztású paticsfal). A lakóházak általában háromosztatúak, nádtetősök, kontytetősök, deszka oromfallal, mestergerendás, földpadozatos, fehérre meszelt épületek.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

A település népességi adatainak alakulására jellemző a folyamatos fogyás, ami az elöregedés és a városokba való elköltözés eredménye. Lakónépesség száma (2015): 1 690 fő.
Háziorvosi székhely, az óvoda, iskola, könyvtár folyamatosan működik. A kulturális eseményeknek a művelődési ház, a sporteseményeknek sportpálya ad otthont.

Szabolcsveresmart Község Önkormányzata elérhetőségek:

Cím:    4496 Szabolcsveresmart Kossuth út 80.

Tel./Fax:    +36-45/630-204

Mobil:     +36 30 696-5626
Fax:     +36 45/ 468-001
E-mail:    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:    www.szabolcsveresmart.hu